Soft Consulting Blog
2024. Április 29. 11:40 - siteadmin
Mi ez?
„A magyar családok jövedelmének csak egy részét ismerjük. Pontos adataink vannak az állami és szövetkezeti szektorból származó jövedelmekről, és hozzávetőlegesen ismerjük a legális kiegészítő gazdaságból származó bevételeket is. (Ez utóbbiba tartoznak például a háztáji és a kisiparból származó jövedelmek.) Az egyes személyeknek, illetve háztartásoknak azonban igen jelentős további bevétele is lehet, amelyet a különböző adatfelvételek nem, vagy alig képesek megragadni. E jövedelmek származhatnak a lakosság egymás közötti pénzátcsoportosításából,a társadalmi tulajdon megkárosításából és régebben keletkezett vagyonokból.” A fenti idézet a Figyelő című hetilapban, 1983-ban volt olvasható, akkortájt, amikor a magyar népgazdaság vezető politikusai és közgazdászai már pedzegették: a magángazdaság törvényessé tételével párhuzamosan szükség lenne arra is, hogy kiszélesítsék az adózást. Ahogy a cikkből is kiolvasható, erre elsősorban azért volt szükség, mivel egyre többen voltak azok, akiknek a munkahelyükön szerzett bevételeiken túl egyéb jövedelmük is keletkezett „maszekban”, ezek pedig az állam elől rejtve maradtak. A cikk szerzője is tisztában volt persze azzal, hogy vannak olyan jövedelmek – korrupció, zsarolás, „társadalmi tulajdonban levő eszközök magánhasználata”, stb. – amelyek akkor is rejtve maradnak, ha egy kifinomultabb bevallással próbál azokról információt szerezni és egy részt lecsípni az állam, érdemes azonban koncentrálni azokra – például az ingatlaneladás, a kisipar vagy a másodállás –, amelynél lenne mód „jövedelmi adó” beszedésére. A szerző emlékeztet: néhány szocialista országon kívül mindez az egész világon gyakorlat – és valóban csak néhány évet kellett várnia, Magyarországon is megszületett a személyi jövedelemadó, együtt a fogyasztásra terhelt általános forgalmi adóval, no meg a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályából kiváló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, az APEH-el.
Az adóhivatal 1987 júliusában kezdte meg működését, az első szja-bevallást pedig az 1988-as évben szerzett jövedelmekről 1989. március 20-ig (egyéni vállalkozóknak február 29-ig) kellett benyújtani – nem túlzás azt állítani, hogy a kettő között eltelt bő másfél évben az ország nagy része az új adók logikáját igyekezett elsajátítani. Ekkoriban vált közismertté a bruttósítás szó, amely nem csak a szja-levonás miatti korrekciót jelentette, hanem például a vállalati adózásban is fontos szerepet játszott, tény azonban, hogy a sokkal szélesebb körben alkalmazott szja (és az, hogy bérükhöz hozzácsapták a befizetendő adó mértékét) többeket érintett.
Ki fizeti meg?
Ez ma sincs másképp: a személyi jövedelemadó a legismertebb, magánszemélyeket érintő adónem Magyarországon, alapesetben az minden, a magánszemélyek által elért jövedelem után megfizetendő. Hasonlóan széles kört érint természetesen az áfa, ám amíg az a magánszemélyek számára „láthatatlan”, az szja-nál a jövedelemről szóló bevallás magyarok millióitól elvárt, évente egyszer.
Milyen jövedelmek után kell megfizetni?
Az éves adóbevallás határideje azóta május 20-ra (vagy az azt követő első munkanapra) módosult, logikája azonban nem változott: a magánszemélyeknek ebben kell számot adniuk az előző adóévben szerzett jövedelmeikről, beleértve azokat is, amelyek után az év során adóelőleget fizettek már. „Alapesetben”, vagyis ha valakinek nincs mellékes jövedelme, a bevallás végösszege nulla. Van azonban az adóalapnak egy olyan része, amely után természetéből fakadóan nem lehetett levonni jövedelemadót – ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adóhatóság ne tudna róla, hiszen például egy ingatlan adás-vétel adatai is rendelkezésre állnak az adatbázisában.
A bevallandó jövedelmet két részre osztja a törvény: a nem önálló tevékenységből származók, amelyek alapvetően valamilyen tevékenységhez (munkaviszony, megbízás, stb.) köthetően szerzett pénzösszegek, egyéb juttatások (például a munkáltató által biztosított kedvezmények) lehetnek, az önálló tevékenység pedig számos egyéb, például ingó vagy ingatlan eladásából, értékesítésből, bérbeadásból, egyéni vállalkozói tevékenység során szerzett jövedelemből rakódik össze. Egy harmadik kategóriát „egyéb jövedelemként” említ a jogszabály, ebbe a körbe olyan jövedelmi kategóriák tartoznak, amelyek után nem kell megfizetni az szja-t – ilyen például az öregségi nyugdíj.
Mennyi a mértéke?
A kezdetekhez képest a magyar szja-rendszer másik nagy változása az, hogy amíg korábban – a világ legtöbb országához hasonlóan – progresszív volt, vagyis egy bizonyos határérték felett megszerzett jövedelmek esetében magasabb adót kellett megfizetni – nálunk a 2010-es évektől egységes kulccsal adózik minden jövedelem. Ez 2016 óta 15 százalékos.
A kilencvenes évek óta az adó előbb egy, majd kétszer egy százalékát az adózók felajánlhatják: egy százalék egy bejegyzett civilszervezetnek, egy másik pedig technikai számmal rendelkező – többnyire – egyháznak vagy egy kiemelt költségvetési előirányzat számára ajánlható fel.
Milyen kedvezményeket lehet igénybe venni utána?
Az adó mértékét sokféle kedvezménnyel lehet csökkenteni. Ezek egy része a tevékenységből fakad, a vállalkozók számára például költségek számolhatók el tételesen vagy egy előre meghatározott arányban, másik fele pedig a magánszemélyek sajátosságait veszi figyelembe az adóalap meghatározásakor. Kedvezmény jár például a gyermekek után, krónikus betegségek elszenvedőinek vagy éppen az első házasság megkötését követően, egy bizonyos életkor (25 év) alatt pedig sokaknak egyáltalán nem kell adót fizetniük nem önálló tevékenységből származó jövedelmük után.
Milyen gyakorisággal kell megfizetni?
Mindez igen bonyolult rendszerben olvad össze, amely a bevallással szembesülő milliók számára igen komoly kihívást jelentett évről évre. A határidő idején az adóhivatalok kirendeltségei és a postahivatalok előtt kígyózó sorok évtizedekig jellemezték az országot, ezt a digitális bevallás terjedése, majd a 2010-es évek második felétől az online rendelkezésre bocsátott bevallási tervezet szüntette meg – legfeljebb a május 20-án rendre túlterhelt informatikai rendszer okoz gondot. Ma már az szja-bevallásra kötelezett 5,6 millió ember több mint 90 százaléka ugyanis a NAV által üzemeltetett, az ügyfélkapun keresztül elérhető e-SZJA oldalon bonyolítja bevallását. A rendszer előnye, hogy azoknak a (nem vállalkozó) magánszemélyeknek, akiknek nincs a bevallási tervezetben nem szereplő jövedelme vagy kedvezménye, be sem kell küldeniük a tervezetet, a határidőben (amely 2024-ben május 21-re esik) az automatikusan elfogadott bevallássá válik.
Hasznos linkek:
A NAV Szja-bevallás aloldala
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv
 0 hozzászólás
2024. Április 22. 16:14 - siteadmin
A felhőalapú és a helyszíni bérszámfejtő szoftverek összehasonlításával segítséget szeretnénk nyújtani Önnek a megfelelő szoftver kiválasztásához.
Az alábbi funkciókat és lehetőségeket mindkét verzió biztosítja:
• Felhasználóbarát, egyszerűen kezelhető felület.
• Adatbiztonság: szigorú biztonsági intézkedések (pl. adatmentés, titkosítás).
• Folyamatos jogszabálykövetés, automatikus frissítések és figyelmeztetések.
• Moduláris felépítés és egyéni igények szerinti paraméterezhetőség.
• Más rendszerekkel való integráció: (pl. ERP, kontrolling vagy számviteli szoftver).
• Jogosultságok kezelése: pl. hozzáférési szintek, auditálási és nyomonkövetési funkciók.
• Folyamatok automatizálása: pl. időpontok figyelése, teljesítményértékelés.
• Frissítések és karbantartás: nincs szükség hardverkapacitásra, és a szoftvereket a szolgáltató folyamatosan frissíti és karbantartja.
• Rugalmasság hozzáférés: online bárhonnan elérhető.
• Egyszerűsített rendszer: a folyamat minden részét összekapcsolja és leegyszerűsíti.
• Költséghatékonyság: előfizetéses alapon lehet igénybe venni, nem igényel komolyabb kezdeti befektetést.
• A program kezelése gyorsan megtanulható.
A felhőalapú bérszámfejtő program hátrányai
• Internetkapcsolat: stabil internetkapcsolatot igényel.
• Adatbiztonság: a szigorú biztonsági intézkedések ellenére a felhőben való tárolással szemben számos vállalatnak fenntartásai lehetnek.
• Hosszú távú költségek: az alacsonyabb kezdő költségek mellett az előfizetési díj hosszú távon magasabb lehet, mint a helyszíni szoftver esetén.
• Egyedi igények kevésbé rugalmas paraméterezhetősége: általában nem tud teljes körű egyéni paraméterezhetőséget biztosítani.
• Szolgáltatótól való függés: a vállalat működését hátrányosan befolyásolhatja, ha problémák merülnek fel a szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A helyszíni szoftver előnyei
• Stabil, megbízható - helyszíni működés: internetkapcsolattól független, gyakran gyorsabb és jobb teljesítményt biztosít az adatok és folyamatok saját céges hardveren történő futtatásának köszönhetően.
• Adatbiztonság: a saját infrastruktúrán tárolt adatok felett a cég teljes ellenőrzést gyakorol.
• Teljes körű paraméterezhetőség és szakértői beállítás.
• Más rendszerekkel való integráció: a cég ellenőrzése alatt álló infrastruktúra általában könnyebben integrálható más rendszerekkel.
• Széles körű, gyors szakértői segítség.
• Hosszú távú megtérülés: a licencdíjak és az üzemeltetési költségek hosszú távon általában kiszámíthatóbbak, mint a felhőalapú szoftver esetén.
A helyszíni szoftver hátrányai
• Magasabb beruházási költségek.
• A karbantartást és a frissítéseket a szolgáltató vagy IT szakértő végzi.
• Kevésbé rugalmas hozzáférhetőség: a szoftver csak a munkavégzés helyén érhető el.
• Oktatás: a munkavállalók részéről tanulást igényel.
• Hosszabb előkészítés és bevezetési folyamat: a hosszabb távra való tervezés egyben előnyös is a munkafolyamatok hatékonysága szempontjából.
Az optimális döntés meghozatala érdekében tekintse meg BaBér helyszíni bérszámfejtő programunk működését élesben – kérje ingyenes szoftverbemutatónkat!
0 hozzászólás
2024. Április 15. 15:01 - siteadmin
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV idén is elkészítette, aki kérte, annak kiküldte postán, egyébként pedig az eszja felületén érhetőek el a dokumentumok.
- A tervezeteket mindenkinek érdemes átnéznie.
- Aki egyetért a tervezettel, annak nincs teendője, május 21-én automatikusan bevallássá válik a tervezete.
- Akinek viszont nem minden van benne, annak ki kell egészítenie a tervezetet.
Az szja-tervezetet minden évben ki kell egészíteniük az őstermelőknek, az áfát fizető magánszemélyeknek, és a (nem kisadózó, nem egész évben szünetelő) egyéni vállalkozóknak, valamint az ingatlant bérbeadóknak és a külföldről jövedelemmel rendelkezőknek is.
A bevallás kétféleképpen módosítható, de legkésőbb 2024. május 21-ig:
- a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítésével, vagy
- a 2023-as személyijövedelemadó-bevallás – papír alapú 23SZJA-nyomtatvány – beküldésével.
Ez utóbbira főleg akkor kerülhet sor, ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy többszöri próbálkozás ellenére sem tud belépni (mert például elfelejtette a felhasználónevét, jelszavát).
Akiknek valamilyen szja adóalap-kedvezmény járt 2023-ban, és nem kérte annak év közben, havonta az érvényesítést, az a bevallással egy összegben juthat hozzá a pénzéhez.
Ha a 25 év alatti fiatal év közben több foglalkoztatótól kapott jövedelmet és óvatosságból kérte az szja-mentességi kedvezmény mellőzését, akkor most kérheti annak kiutalását. Erre azért van szükség, mert az adóhatóság a bevallásban ugyan érvényesíti a kedvezményt, de az összeget csak akkor utalja ki, ha a magánszemély azt kéri az adóbevallásában. (Ha nem kéri, akkor a túlfizetés az adófolyószámlán marad, és később is visszaigényelhető, egy külön nyomtatvánnyal.) Tavaly január elsejétől a 30 év alatti anyák is jogosultak lettek adóalap-kedvezményre. Mindkét esetben havi bruttó 499 952 forintig járhat az szja-mentesség.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti korlátlanul az arra jogosult anya, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.
Aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt valamely betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban illetve fogyatékossági támogatásban részesül, az úgynevezett személyi kedvezményre jogosult, és havi 77 300 forinttal csökkentheti az adóalapját.
A családi kedvezménnyel az egy gyermeket nevelők havi 10 000, a két gyermeket nevelők gyermekenként havonta 20 000, a három vagy több gyermeket nevelők pedig minden hónapban gyermekenként 33 000 forint szja és/vagy járulékkedvezményre lehetnek jogosultak, vagyis ennyivel több kerülhet a családi kasszába. Ha ezt év közben nem érvényesítették, most megtehetik, és egy összegben megkaphatják.
Az első házasok kedvezménye változatlanul a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül havi 5 000 forint adómegtakarítást jelenthet a házaspároknak.
Ha a magánszemélynek külföldről származó osztalék- és tőkejövedelme volt, ezt dokumentálni, osztályozni kell (abból mennyi a kamat, osztalék, árfolyamnyerség, illetve melyik ellenőrzött tőkepiaci ügylet). A külföldi kamatjövedelmek után 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de csak a 2023. július 1-je után kötött ügyletek jövedelmeire (kivétel például a magyar állampapír).
Ha nem valljuk be ezeket, az adóhatóság később tudomást szerez az ilyen jövedelmekről, szóval nem érdemes trükközni.
Amennyiben az adóból a magánszemélynek visszajár, célszerű mielőbb átnézni a tervezetet, hogy minél előbb hozzájusson a visszajáró adójához (a tervezet módosítása után 30 napon belül utal a NAV).
Akik tavaly önkéntes pénztárba, NYESZ-számlára és/vagy nyugdíjbiztosításra fizettek be összegeket, azok az szja-bevallásban rendelkezzenek a 20 százalékos adóvisszatérítésről (ami pénztári számlájukat gyarapítja).
És ne feledkezzünk meg az adónk 1+1 százalékának felajánlásáról se, amiről szintén május 21-ig lehet rendelkezni.
0 hozzászólás
2024. Március 18. 11:22 - siteadmin
Március közepén újra beindult a magánszemélyek adózási főszezonja: a NAV mindenki számára elérhetővé tette a bevallási tervezeteket. Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra, az előző évekhez hasonlóan a munkavállalókon túl már őstermelőknek, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is készül tervezet, ami legegyszerűbben a NAV eSZJA-oldalán vagy ügyfélportálján érhető el, de ezekben az esetekben lehetséges postán vagy személyesen is az ügyintézés, a határidő pedig május 21.
Ugyancsak a magánszemélyeket érinti az, hogy kiderült: 5 milliárd forintnyi „alvó pénz” van SZÉP-kártyákon, ezért a kormány arra kérte a kártyaszolgáltatókat, hívja fel azok figyelmét, akiknek legalább 50 ezer forintnyi, 2022. október 15-e előtt jóváírt juttatás ragadt a számlájukon. Ez azért fontos, mert ezen összegek után 15 százalékos büntetőadót kell megfizetni.
A gazdasági élet spektrumának másik végét érinti, hogy a kormány módosított egyes extraprofitadókon. A Pénzügyminisztérium március elején jelentette be, hogy a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését egy évvel, azaz 2026-ig meghosszabbítja, de az alkalmazását az idei évben nem teszi lehetővé. A különadó összegével a szabályok szerint öt adóévben lehet csökkenteni a befizetendő bankadó összegét. Ugyanakkor 8 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik a casco, illetve a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítók által alkalmazható kedvezményes adómértékek értékhatára.
Az adózó vállalkozások széles rétege azonban egyelőre nem várhat különösebb adóváltozást: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitón erről legalábbis nem beszéltek a magyar gazdaságpolitika irányítói, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Az mindenesetre jó hírként értelmezhető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kiemelte az eseményen: a nehezén túl van a magyar gazdaság, a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után idén már növekedés várható, az infláció csökkenésével pedig számítani lehet a belső fogyasztás helyreállására is.
Annál nagyobb változást indított be a NAV: a februári áfabevallást már az eÁFA rendszeren keresztül is be lehetett nyújtani, a negyedéves adózóknak ez a lehetőség áprilistól él majd. Ennél is fontosabb az, hogy márciustól már a forrásadatok folyamatos szerkesztésére is lehetőség van a januárban indult rendszerben.
Márciustól módosult a helyközi és távolsági közösségi közlekedés tarifarendszere is. Adózási szempontból talán a legérdekesebb eleme ennek az, hogy mostantól a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton elfogadják a vármegye- és országbérleteket. A NAV világossá tette: a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra is adómentes, függetlenül attól, hogy az adott bérlet a budapesti helyi közösségi közlekedés igénybevételére is alkalmas, amelyre egyébként nem terjedne ki a munkáltató térítési kötelezettsége. Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a munkába járás, amihez a bérletet használják, megfeleljen a munkába járásról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak, vagyis a munkahely és a lakhely ne ugyanazon a településen legyen.
És egy kedvező hír: március 15-ről április 15-re módosította a gépjárműadó befizetési határidejét a kormány, ami ötmillió jármű tulajdonosát, üzembentartóját érinti.
0 hozzászólás
2024. Március 18. 10:29 - siteadmin
Január elsejével élesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t.
Az indulással több évet csúszott az adóhatóság: az első tervek szerint már 2021 nyarától a NAV készítette volna az áfabevallás elektronikusan elérhető tervezetét, többszöri csúszás után azonban az első adóbevallásokat 2024. február elsejétől lehet bevallani az eÁFA-rendszeren keresztül, a 2024. január elsejét is magába foglaló bevallási időszak adataival.
Jó hír, hogy a rendszer egyes funkciói már ezt megelőzően, január elsejétől is elérhetők, legyen szó akár gépek közötti kapcsolatról, akár a webes felületről, amely egyébként az https://eafa.nav.gov.hu/home oldalon érhető el. Mint itt olvasható, a weboldal célja, hogy támogatást nyújtson az adózóknak a NAV rendelkezésére álló forrásadatok megtekintésének, adó kódolásának lehetőségével, az oldal ugyanakkor biztosítja a kimutatások (áfa analitika), majd a bevallás tervezetének generálását. Az eÁFA-ban, forrás adatként feldolgozhatók az Online Számla rendszerből érkező számlák, az online pénztárgép rendszerből származó nyugták és egyszerűsített számlák, illetve a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készült vámáru-határozatok adatai is. A forrás adatokon túl az eÁFA-ban rögzíthetők, feldolgozhatók azok, az áfabevallás szempontjából releváns bizonylatok is, amelyekhez nem kapcsolódik adatszolgáltatási kötelezettség. Januártól tájékoztatásképpen az említett forrásadatok érhetők el – azért tájékoztatásképpen, mivel egyelőre a 2023 decemberében beérkezett adatokat lehet lekérdezni. Megjelennek ugyanakkor az adózó adatai és - az automata adókódolás eredményeként - a rendszerben követhető az áfapozíció is.
Az eÁFA újdonsága az adókód, ezzel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába kerüljön. Az eÁFA webes felületén a forrásadatok automatikus adókódolását a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják, például elhalaszthatják, illetve arányosíthatják bizonylataik előzetesen felszámított áfatartalmát – olvasható a NAV tájékoztatójában.
A rendszer tehát igazából február elsején élesedik, ami az aktuális – vagyis a bevallási időszakra vonatkozó – forrásadatok elérésén és szerkesztésén túl lehetőséget ad az adókód módosítására, az időszak zárása, a bevallás tervezetének elkészítésére, előellenőrzésre és természetesen a bevallás beadására is.
Azt, hogy erre kinek mikor nyílik először lehetősége, az adóbevallás gyakorisága határozza meg: a havi bevallásra kötelezettek esetében már februárban (20-i határidővel), a negyedéves adózóknál áprilisban, szintén 20-ig, míg az éves gyakoriság esetében csak 2025-ben lehet először az e-rendszeren keresztül áfabevallást készíteni. Az 1-es áfakódú adóalanyok esetleges áfakötelezettségüket továbbra is nyomtatványon teljesíthetik. További fontos megkötés, hogy az eÁFA webes felülete azok számára elérhető, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezer darabnál kevesebb számlát kezelnek.
Az eÁFA-rendszer használata egyelőre mások számára sem kötelező, az áfabevallást annak két rendszerén (gép-gép kapcsolat, eÁFA weboldal), de az ÁNYK-nyomtatvánnyal is be lehet nyújtani. Ha valaki több úton is benyújtja a bevallást, a NAV azt veszi figyelembe, amelyik elsőként érkezett be.
Az adóhatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az eÁFA-rendszerben bevallók adminisztrációs terhei is csökkennek, mivel számukra nem előírás, hogy az úgynevezett M-lapon is adatot szolgáltassanak. A gép-gép kapcsolaton keresztül bevallók pedig az önellenőrzési pótlék alól is mentesülnek, ha az önellenőrzést a bevallás beadásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül benyújtják.
További könnyebbség, hogy az eÁFA használatához nem kell létrehozni új technikai felhasználót, az online számlarendszerben meglévő kód működik itt is. A két rendszer ugyanakkor egyidejűleg is használható.
A NAV az eÁFA-rendszerrel kapcsolatban videós segédletet is kiadott, ez itt érhető el.
0 hozzászólás
|
|
|
