Soft Consulting Blog
2017. Augusztus 22. 23:07 - siteadmin
Sokat olvashattunk a magyar sajtóban arról az elmúlt időszakban, hogy az adótörvényekhez szinte az utolsó pillanatban benyújtott módosítójavaslat elfogadásával 2018-tól a kiemelt sportolók és edzők 125 millió helyett már 250 millió forintos bevételig lesznek jogosultak az ekho szabályai szerint adózni. Ami a felső határt illeti, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás már a módosító elfogadása előtt is az első osztályú sportolók számára volt a legkedvezőbb, ám a 2005 óta meglévő adózási forma ennél jóval szélesebb kör számára elérhető.
Az adó különleges, a törvényhozók ugyanis nem csak felső bevételi plafont szabtak meg az adózók számára, de azt is meghatározták, milyen szakmák képviselői fizethetik így a közterheket. A törvényalkotók eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy az érintettek jelentősebb jövedelemcsökkenése nélkül próbálják meg átterelni őket a kényszervállalkozó létből a munkavállalói jogviszony kereti közé.
Kik választhatják?
Az ekhót a sportolókon kívül azok választhatják, akik az írott vagy az audiovizuális sajtóban dolgoznak akár újságíróként vagy szerkesztőként, akár technikai munkatársként, adáskészítőként. Ekhózhatnak azok is, akik az előadóművészeti ágakban tevékenykednek (az előadókon kívül technikusok, statiszták, sminkesek, jelmeztervezők és -varrók, de még a díszletezők is), és adózhatnak így a művészek, a fordítók közül a műfordítók, de a grafikusok-tervezők is. A foglalkozások (FEOR-kategóriák) teljes körét a 2005. évi XX. számú törvény tartalmazza. És az adóhatóság meghatározása szerint azokról van szó, akik egy „mű elkészítésének a folyamatában alkotó jelleggel” vesznek részt.
Az ekhós adózás választásnak más feltételei is vannak. Az adózónak rendelkeznie kell az adott szakmában forintban szerzett jövedelemmel, amelynek meg kell haladnia a minimálbért, ugyanakkor – a sportolókat kivéve – nem lehet több évi 25 millió forintnál. A minimálbér azért érdekes, mivel legalább ez után az általános szabályok szerint kell adózni, az ekhót a jövedelem efölötti részére lehet választani.
Az ekhózást tehát a munkavállaló választhatja, és dönthet arról is, jövedelméből mekkora összeg után szeretne szja-t és járulékokat fizetni. Ezt egy nyilatkozattal teheti meg a kifizetés előtt (állandó foglalkoztatásnál ezt nem árt az év legelején megtenni), ebben azt is igazolja az aláírásával, hogy jövedelme nem fogja meghaladni a felső határt. Az ekhózáshoz elég egy helyen szja-t fizetni, vagyis ha valaki másodállásban – és természetesen a fentebb említett munkákért – szerez jövedelmet, nyilatkozat alapján az után is vonhatnak ekhót a személyi jövedelemadó helyett.
Mennyi az Ekho mértéke?
Ha valaki a munkahelyén havonta bruttó 200 ezer forintot keres, egy másik helyen pedig még 30 ezer forintot, például a következőképpen ekhózhat: a minimálbér, vagyis 127 500 forint után az általános szabályok szerint adózik, a maradék 102 500 forint után pedig ekhót vonnak tőle.
A magánszemélyeknek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhót kell fizetnie, a nyugdíjasok esetében ez az arány 11,1 százalék. (A kifizetőnek 20 százalékot kell fizetnie a NAV-nak.) Ez a tétel magában foglalja a személyi jövedelemadót, a tb-járulékokat és a szociális adót is – innen származik a szóban szereplő „egyszerűsítés”.
Az egyszerűsítésnek – és természetesen az általánosnál jóval kedvezőbb adóterhenek – van azonban egy nagy hátulütője: a magánszemélyek egészségügyi és baleseti ellátásra jogosultak ugyan, táppénzre azonban nem. Tehát ha valaki megbetegedik, táppénzre csak az szja-s rész, alapesetben a minimálbér után válik jogosulttá. A nyugdíj kiszámításánál is rosszabb a helyzet: itt az ekhóalap 61 százalékát kell figyelembe venni.
Mindezek miatt azoknak, akik hamarosan nyugdíjba készülnek, ezért a nyugdíjalap összege nem mindegy, érdemesebb minél magasabban meghúzni az ekhózás alsó határát – vagy éppen efeleljteni ezt az adózási formát.
Kimondottan megéri viszont azoknak, akik nyugdíjba vonulás után vállalnak munkát – ők ugyanis, ha június 30-ig mennek nyugdíjba, visszamenőlegesen, az adott év elejéig az alacsonyabb, 11,1 százalékos szintű közterhet fizethetik ekhós jövedelmük után. A különbözetet pedig visszaigényelhetik.
 0 hozzászólás
2017. Augusztus 22. 23:21 - siteadmin
Több ponton is változott 2017-től a cégautóadózás. Bővült a mentességre jogosultak köre, és a bérautóknál is változott a rendszer.
De először is tisztázzuk, az adóhatóság szemében mi a cégautó: minden négy-, de akár háromkerekű jármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc személy szállításársa alkalmas, függetlenül attól, hogy benzin, dízel vagy gáz működteti a motort. Nem kivétel a kétszemélyessé alakított, 2,5 tonnánál könnyebb autó és a sportkocsi sem, nem számítanak viszont ide a nagyobb és a környezetkímélő gépkocsik. Magyarul az elektromos vagy a nulla emissziós – vagyis a zöld rendszámmal felszerelt – cégautók után nem kell adót fizetni.
Cégautó nem csak magyar rendszámú lehet: adót kell fizetni egy magánszemély tulajdonában levő külföldi kocsi után is, ha utána költséget számoltak el. Természetesen ez a ritkább eset, a cégautó jellemzően egy cég tulajdonában levő (vagy a cég által lízingelt) jármű, amely után attól függetlenül kell fizetni az adót, hogy van-e rendszáma (vagyis akkor is adóköteles, ha kivonták a forgalomból).
Az adót az autó tulajdonosának kell megfizetnie, vagyis az esetben is őt terheli a kötelezettség, ha másnak használatba/bérbe adja az autót. 2017-től a tulajdonos adózik akkor is, ha hosszú távú bérletbe adja a járművet másnak.
Ha több tulajdonos is van, akkor a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint viselik a kötelezettséget. Ez abban az esetben is így van, ha több magánszemély tulajdonában van egy személygépkocsi, ám van köztük olyan, aki nem számol el költséget. Ha például a járműnyilvántartás szerint két személyé az autó 50-50 százalék arányban, annak, aki költséget számol el, annak csak az adó felét kell fizetnie.
Az elszámolt költség alapvetően a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő kiadást jelenti: az üzemanyagra és kenőanyagra költött összegeket, a tartalék alkatrészek árát, a javítás vagy karbantartás dját, az amortizációt, a kötelező biztosítás, baleseti adó és casco díját, a gépjárműadót és – ha nem saját tulajdonban van – a bérleti vagy lízingdíjat.
A költségek elszámolása más kiadásokhoz hasonlóan kétféle lehet: tételes – ebben az esetben a személygépkocsi üzleti célú használata arányában (kilométerre számolva) kell kiszámolni az összeget. Az átalányelszámolásra egyéni vállalkozók és őstermelők jogosultak, ők igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számolhatnak el.
Az átalányadózó, az evás és a katás egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség, esetükben ugyanis nincs tételes költségelszámolás.
Nem kell fizetni adót egy adott összeghatár alatt sem. A saját kocsival történő munkába járásnál például kilométerenként 15 forint adómentes – ez 2017-ben emelkedett a korábbi 9 forintról. Ha egy magánszemély ennél többet kap a munkáltatótól, a 15 forint feletti rész bérnek minősül, és ennek megfelelően szja-t kell fizetni utána.
Az adó alól méltányosságból is kaphat felmentést a tulajdonosa. Például ha megkülönböztető jelzéssel szerelték fel a járművet, de a vallásos személyek által használt, a betegeket, súlyosan fogyatékosokat és halottakat szállítók, illetve az állami tulajdonban levő autók után sem kell fizetni. 2017-től újdonság, hogy a háziorvosokon és házi gyermekorvosokon kívül a területi ellátásban résztvevő fogorvosok, védőnők, iskolaorvosok sem kötelesek fizetni a cégautóadót.
A cégautó után negyedévente kell adót fizetni azokra a hónapokra, amikor fennáll az adókötelezettség. A határidő a negyedévet követő hónap 20. napjáig, a NAV Cégautó bevételi számlájára.
Az adó mértékét az autó teljesítménye és környezetvédelmi osztálya határozza meg. Más a besorolása egyfelől a 0-4, 6-10, illetve az 5. és 14-15. osztályba tartozó, másfelől a 0-50, az 51-90, a 91-120 és a 120 kW feletti teljesítményű járműveknek. A havi adó a legalacsonyabb teljesítményű és legmodernebb után a legkevesebb, 7700 forint, a legtöbbet pedig értelemszerűen a legerősebb és legkorszerűtlenebb személygépkocsi után kell fizetni, ez 44 ezer forint.
0 hozzászólás
2017. Augusztus 22. 23:30 - siteadmin
Magyarországon is igaz az, hogy minél több ideig marad otthon egy édesanya gyermeke születése után, annál nehezebben tud visszatérni a munkaerőpiacra. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket és milyen lehetőségeik vannak, ha a gyermek három éves kora előtt munkába szeretnének állni. A kormány a kisgyermekesek foglalkoztatásának támogatásával is igyekszik rábírni a szülőket a munkavállalásra – a cégeket pedig arra, hogy ne ódzkodjanak a foglalkoztatásuktól.
Azt először is tisztáznunk kell: bár jórészt az anyák maradnak otthon gyermekeikkel, a kisgyermekeseket illető jogok legtöbbje az apát is megilletik. Ők is jogosultak például a GYES-re, ha pedig gyermeküket egyedül nevelik, arra a védettségre is, amely a szülőket a gyermek 3 éves koráig illeti meg. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkaviszonyt csak azonnali hatályú felmondással lehet megszüntetni – a szigorú lépést természetesen indokolnia kell a munkaadónak. Leépíteni – vagyis a cég létszámcsökkentésébe bevonni – azonban nem lehet egyszerűen a szülőt, ilyenkor előbb egy a végzettségének, képességének megfelelő másik munkakört kell felajánlani. Felmondani csak abban az esetben lehet neki, ha ezt az új állást nem fogadja el.
Nem lehet felmondani a szülő(k)nek akkor sem, ha gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságon vannak. Fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő kivehet a gyermek harmadik születésnapjáig, ám a társadalombiztosítás által fizetett támogatásokra csak egyikük jogosult.
TB támogatásokról röviden
Csecsemőgondozási díjra (CSED, korábbi nevén TGYÁS) az anya a gyermek születésétől 24 héten át (vagyis a szülési szabadság idejére) jogosult, ennek összege a naptári napra számított átlagjövedelmének 70 százaléka. A CSED adóköteles, de tb-t nem kell utána fizetni, ellentétben a GYED-del, amely a szülési szabadság lejárta után és a gyermek legfeljebb kétéves koráig jár, és amelyből nyugdíjjárulékot már vonnak. Itt az összegnél is van már egy felső határ: ez nem lehet több a minimálbér kétszeresének a 70 százalékánál, vagyis 2017-ben legfeljebb bruttó 178 500 forint. A felsőoktatási hallgatóknak járó diplomás GYED összege alapképzésben 89 250, a mester-, az egységes osztatlan és a doktori képzésben résztvevőknek pedig 112 700 forint idén. (Előbbi a minimálbér, utóbbi a diplomás garantált bérminimum 70 százaléka.)
A GYES a gyermek 3 éves koráig jár, ez az öregségi nyugdíjminimummal egyezik meg, amely jó ideje havi 28 500 forint, akárcsak a legalább három gyereket nevelő szülőknek járó gyermeknevelési támogatás, a GYET. Ebből az összegből is vonják a nyugdíjjárulékot, így nettó 25 650 forintot kap kézhez a szülő. (A szám gyermekenként értendő, ikerpárnál már a duplája, és ebben az esetben a GYED is három éves korig járhat.)
A támogatásokat az alkalmazásban állóknak a munkáltatónál kell igényelni, és a cég is fizeti ki – aztán ezt az összeget megkapja a nyugdíjfolyósítótól. Ha a cég nem társadalombiztosítási kifizető, illetve egyéni vállalkozó a szülő, akkor a Kormányhivatalnál kell kérnie.
A kisgyermekes munkavállalók jogai
Nézzük, milyen jogai vannak azoknak, akik a gyermek harmadik születésnapja előtt úgy döntenek, visszatérnek munkahelyükre. A kisgyermekes szülőket rendkívüli és éjszakai munkára nem lehet kötelezni. Az anyák ezenkívül a gyermek 6 hónapos koráig naponta kétszer egy óra, 9 hónapos koráig pedig napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak szoptatás céljára – erre az időre távolléti díjat kell fizetni nekik. A szülők részmunkaidős foglalkoztatást is kérhetnek, ha nem vállalják a teljes munkaidőt, ebben az esetben természetesen a juttatásaik felét kaphatják.
2014-től arra is van lehetőség, hogy valaki a GYED, GYES folyósítása mellett vállaljon munkát. Természetesen nem kell az előző munkahelyre visszamennie a szülőnek, új helyen is vállalhat akár részmunkaidős vagy alkalmi munkát.
A GYED extra másik nagy újítása a diplomás GYED. A már említett támogatást az kaphatja, aki gyermeke születésekor legalább egy éve aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, de az is kaphat diplomás GYED-et, aki a diploma megszerzését vagy az abszolutórium letételét követő egy éven belül szül. A diplomás GYED-et a gyermek egy éves koráig kaphatja a szülő – ez 2018-tól már két év lesz.
A gyermekvállalást azonban nem csak így igyekszik a kormány elősegíteni. 2018-tól a családtámogatás más pontokon is kedvezőbbé válik. Nő például a kétgyermekesek adókedvezménye, 35 ezerre. A kétgyermekes nők diákhiteltartozásának a felét elengedik, három vagy több gyereknél a teljes tartozást. A lakáshiteles családoknál a harmadik gyermektől 1-1 millió forintot átvállal az állam a jelzáloghitelből. Az anyasági támogatás – akárcsak a babakötvény – jövőre már a külföldön élő magyar családok számára is elérhetővé válik.
0 hozzászólás
2017. Augusztus 15. 20:15 - siteadmin
2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.
Előző cikkünkben a piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Kiderült, hogy az egészségpénztári munkáltatói támogatásokat eléggé megtépázta, a nyugdíjpénztáriakat viszont alig érintette hátrányosan a köztehernövekedés.
Ebből a cikkünkből pedig megtudhatja, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.
SZÉP-kártya
Az év első hat hónapjában a munkáltatói feltöltéseken is érezni lehetett a növekedést, hiszen az egy évvel korábbi értékhez képest több mint 8 százalékkal nőtt a három alszámlára érkező juttatások összege. A 2017-es évben eddig összesen 47,8 milliárd forintnyi OTP SZÉP-kártyás juttatással támogatták dolgozóikat a vállalatok.
Több mint duplájára emelkedett viszont az új pihenőkártya-birtokosok száma 2017 első felében. Amíg tavaly június 30-ig 65 ezer új kártyabirtokost regisztráltak ugyanebben az időszakban, addig az idei első hat hónapban mintegy 131 ezer új plasztiklapot rendeltek a dolgozók számára.
Munkáltatói oldalon szintén hasonlóan nagy érdeklődés tapasztalható a SZÉP-kártyák iránt. Az idei év első felében 1 100 új vállalat, vállalkozás tette elérhetővé dolgozói számára a legnépszerűbb elektronikus cafeteria juttatást. Ez jelentős emelkedés a 2016. júniusi 660-hoz képest. Az új csatlakozókkal együtt összesen több, mint 19 400 munkáltatónál érhető el a cégcsoport által kibocsátott kártya.
Ugyan erre külön nem tértek ki, de a juttatás népszerűségében nyilván szerepet játszik az is, hogy egyedüliként maradt meg kedvezményes adózású (34,22 százalékos) béren kívüli juttatásnak. (Az évi 100 ezer forintos készpénzcafeteria új béren kívüli juttatás, az idei évtől indult.)
Munkáltatói lakáscélú támogatás
A lakáscélú hiteltörlesztéshez nyújtható vissza nem térítendő támogatásoknál a bank által nyújtott ADLAK szolgáltatáson keresztül az idei évben eddig közel 70 százalékkal több adómentességi vizsgálatot rendeltek meg, mint 2016-ban összesen. A folyósított támogatások összege a 2016-os év hasonló időszakához képest pedig eddig közel 45 százalékkal magasabb.
Az emelkedésben azonban nem csak az játszik szerepet, hogy ez a támogatás továbbra is adómentesen nyújtható/kapható, maximum 5 millió forint értékben, hanem az is, hogy az elmúlt évben és az idei évben is jelentősen nőtt az új hitelt felvevők száma, továbbá mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében egyre inkább ismertté válik ezen béren kívüli juttatási forma. Mindezek együttes hatását tapasztalhatjuk most a bank szerint.
2014. óta az ADLAK szolgáltatás keretében levizsgált hiteleknél már majdnem 1 milliárd forint adót és járulékot takarítottak meg ügyfeleiknek – tették hozzá.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
2017. Augusztus 15. 19:08 - siteadmin
2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.
A piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Következő cikkünkből pedig megtudhatja majd, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.
Nyugdíjpénztár
Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen (összesen 6700-an) csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszú távú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően (68 százalékban) 5 - 10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.
Ami a regionális eloszlást illeti, az új belépők jellemzően továbbra is elsősorban Budapestről (23 százalék) vagy vonzáskörzetéből (Pest megye 13 %) érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például csak 5,6 százaléknyi új belépőt adott.
Az első félévben összesen 4,2 milliárd forint tagi befizetés, valamint 2,9 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárhoz. Előbbi 15 százalékos emelkedést, utóbbi minimális (mintegy 84 millió forintos) visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. Amit még kiemeltek: a tavalyi évhez képest mintegy kétszeresére, 1,4 milliárd forintra emelkedett az egyéni, eseti hozzájárulások összege. Az új belépőket is számítva a nyugdíjpénztár taglétszáma már meghaladja a 222 000 főt, a kezelt vagyon pedig több mint 230 milliárd forint.
Béren kívüli juttatásként a munkáltatók a tagdíjak mindössze 33 százalékát utalták 2017. év első félévében, a többi befizetés (67%) egyéni volt. Tavaly ugyanebben az időszakban még a MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK AZ ÖSSZPÉNZTÁRI BEFIZETÉS 40%-ÁT TETTÉK KI. Lehet látni tehát, hogy arányában csökkent a munkáltatói tagdíjátvállalás mértéke. De mint kihangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet fizettek volna a munkáltatók, csak hogy összességében nőttek a befizetések, és mivel ezen belül mondhatni stagnáltak a munkáltatói tagdíjátvállalások, így arányuk csökkent.
| Adatok (Ft) |
2016. 01. 01. - 06. 30. |
2017. 01. 01. - 06. 30. |
| Egyéni tagdíjbefizetés |
4 371 876 649 |
5 646 412 615 |
|
Munkáltatói tagdíjbefizetés |
2 971 438 698 |
2 887 530 854 |
| Összesen |
7 363 102 817 |
8 603 277 555 |
| Adójóváírás |
1 272 096 502 |
1 758 346 718 |
Vagyis az adóváltozás ennél a cafeteriaelemnél összegszerűen nem okozott látványos visszaesést.
Egészségpénztár
2017 első 6 hónapjában összességében 630 millió forinttal kevesebb befizetés érkezett az OTP Egészségpénztárhoz, mint egy éve. A csökkenést – a cafeteria változásból adódó – munkáltatói befizetések elmaradása okozta, ami mintegy 1,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest - tájékoztattak.
| Adatok (Ft) |
2016. 01. 01. - 06. 30. |
2017. 01. 01. - 06. 30. |
| Egyéni tagdíjbefizetés |
1,448 Mrd |
2,079 Mrd
(változás: +0,631 Mrd, 43%-os emelkedés) |
| Munkáltatói tagdíjbefizetés |
3,007 Mrd |
1,742 Mrd
(változás: -1,265 Mrd, 42%-os csökkenés) |
| Összesen |
4,455 Mrd |
3,822 Mrd |
Tehát úgy tűnik, az egészségpénztárnál sokkal jobban éreztette hatását az adóemelkedés, mint a nyugdíjpénztárnál.
A munkáltatói befizetések csökkenését felerészben ellensúlyozza, hogy az egyéni befizetések több mint 600 millió forinttal nőttek az idei első félévben 2016 hasonló időszakához képest.
A pénztár történetében ez lett egyébként az első olyan félév, amikor az egyéni befizetések összege meghaladta a munkáltatók által fizetett hozzájárulás nagyságát. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az adó-visszatérítések nagyságában is rekordot jelent a 2017-es év, hiszen a tagok által visszaigényelt összeg elérte a 955 millió forintot (ez 262 millió forinttal (37%-kal) több, mint 2016-ban összesen) – tették hozzá.
Ami még érdekesség: az egészségpénztár történetében először, 2017 első félévében a tagok többet költöttek magán-egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyászati segédeszközökre. Amíg az előbbi célra 1,16 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, addig utóbbira egymilliárd forintot. Az idei első félévében összesen 4,84 milliárd forintot adtak ki egészségükre a legnagyobb hazai egészségpénztár tagjai. A tagok 2017 első félévében pénztári keretük terhére több mint 2,5 milliárd forintot költöttek gyógyszervásárlásra, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb felhasználási cél a tagok körében.
Az idei év költési adati kapcsán további érdekes jelenség, hogy egyre inkább elkezdték felismerni a tagok az önsegélyező pénztári lehetőségeket is. Az első negyedévhez képest például 58 százalékkal 21 millió forintra emelkedett a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokra kifizetett összeg.
A legnagyobb hazai egészségpénztár arra számít, hogy az idei év második felében is kitart a lendület, és a több mint 242 000 tagjuk előszeretettel használja majd megtakarításait például a gyógyszervásárlással, a magán-egészségügyi szolgáltatásokkal esetleg a gyógyászati segédeszközök vásárlásával járó költségek megtérítésére.
0 hozzászólás
|
|
|
